2.fejezet

Sziasztok megjöttem a fejivel . Remélem hogy tetszeni fog . Komikat ha lehet .

Maria szemszög

Nagyon féltem a gyerekeket Damon és Victoria miatt. Alig vártam hogy vissza hozzák azt a tüneményt és végre hazamehessünk .

-          Itt is vagyok –tért vissza a nővér Ninával.

-          Megfoghatom-nézett rám bociszemekkel Josh

-          Én is-én is- ordították egyszerre David meg Mark

-          Ssh ..fiuk,fiuk persze hogy megfoghatjátok de ne ébresszétek fel-mondta John . Jaj mi lenne velem ha nem lenne .

-          Persze de el ne ejtsétek

-          Anya úgy ismersz te minket –legyintett Mark. Majd elvette Ninát.

-          Én is én is-ugrándozott Josh

-          Nem én

-          Fiuk fiuk elég legyen . Majd egyenként megfogták. Vajon sejtik kik Victoria és Damon vagy azt hogy mit akarnak.

-          Hazamehetnek –szólr be egy nővér

                                                   …

Josh szemszög

-          Valyon kiez a bácsi és néni – suttogtam oda Davidnek

-          Nem tudom –mondta gyanakvóan. A beszélgetés többi részét nem hallotam mert elnyomott az álom. Álmomba Nina egy gyönyörű és érett nagy lány volt . Úgy 17 éves körüli. De nem volt egy szokásos ember. A szeme vörös,a bőre fehér és egyszerűen gyönyörű volt. Várjunk csak hogy tudhatom hogy ez Nina.

-          Szia –köszönt oda nekem

-          Ki vagy te ?  -néztem rémülettel az ő mosolygós arcát.

-          Szerintem te tudod –mosolygot továbbra is. Ekkor tünt fel egy S betűs nyaklánc a nyakába a karkötőjén meg ez a név állt „Nina” akkor ő tényleg az.

-          Nina

-          Igen bátyus-nézett végig rajtam . Vajon mi lehet vele. Talán van valami az arcomon.

-          Milyen csinos úriember lettél –mondta incselkedve. Mi csak viccel. Ekkor végig néztem le a lábamra . Most nem az a cipő volt rajtam amit még alvás előtt viseltem hanem egy igazi nagy férfi cipő . Nina észre vehette értetlenségemet mert előhúzott egy tükröt. A tükörben ott állt egy nagy elég izmos de mégsem egy izompacsirta alakú szőke srác. Hátra néztem hátha csak egy másik pasi képe lenne de nem nem volt ott senki . Ezen Nina ezüstösen felkacagot . Aztán jobban megnéztem a tükröt. Nekem is ugyan olyan hófehér bőröm van mint neki és a szemem . A szemem is vörös mint neki.

-           Na jó mi folyik itt.

-          Nem tudom –mondta mosolyogva. Erre tőlem kapott egy gyanus pillantást.

-          Nina …tudom hogy még most születtél meg de tudom hogy hazudsz.

-          Josh már mi 109 éve ismerjük egymást.

-          Hogy mi ?

-          109 éve születtem meg Londonba.-nézett azzal a „én mindent tudok”arcal . Nem tudom hogy miért de hittem neki. 109 éve ..aszta.. várjunk csak ha Nina 1901-ben született akkor mi most….2010-et írunk atya ég. De akkor én hogy élhetek még és ő. Álj 109 éve ismerjük egymást. Mi van itt.

-          Mi folyik itt –néztem szét egy mesébe illő rét közepén álltunk

-          Nem tudom –mondta mosolyogva. Na ne megint lejátszuk ezt

-          Nina tudom hogy hazudsz-néztem rá szemöldök felhúzva.

-          A fenébe -mosolygott- Téged nem lehet becsapni igaz?

-          Nem –fogtam rövidre a választ

-          Na de jó-mosolygott továbbra is . Komolyan már elegem lett ebből egy réten vagyunk és 2010-et írunk. Mi a fenéért vihorászik itt…. Nyugi . Aszem egy kissé túlreagáltam vagyis nem de akkor is ez nem az ő hibája.

-          Na jó tényleg nem mondhatom el-vált komolyá az arca de a mosoly még mindig ott bujkált . Hogy engem felrázzon szomorú hangulatomból

-          Miért nem

-          Mert nem lehet-nézett komolyan- Majd idővel rájösz –mosolygott újra

-          Rendben

-          Rendben ? Nem haragszol?

-          Van más választásom azon kívül hogy rá bólintok-tettem fel a költői kérdést.

-          Nem. Ja és még valami –gondolkozott

-          Igen ?

-          Vigyázz magadra meg persze az egész családra.

-          De főleg rád hugi –mondtam játékosan

-          Szia

-          Szia –mondta majd eltűnt. Én meg a sötétben találtam magam.

-          Kisfiam itt vagyunk –szólogatott anya. Én erre kinyítottam a szemem. A fiuk álmosan mentek be a házba. Apa meg egy mózeskosásárban vitte be a kistesóm.

-          Mi történt ?

-          Elaludtál haza úton

-          Értem-álltam volna fel de túl fáradt voltam vagy inkább lusta nem tudom. Anya ezt észre vette és felvett az ölébe. Én odabújtam anyához és becsuktam a szemem alig öt perc után már el is aludtam . De most csak rendes és megszokottakról álmodtam.